matolcsy györgy

Patai: így elfogadhatatlan a kormány devizahiteles ultimátuma

A bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a Növekedési Hitelprogramot és szeretnék folytatni - hangsúlyozta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke kedden a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggelit követően újságíróknak. A bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani - közölte Patai.

Tündérmesébe illő sztori lett Matolcsy ingyen hiteléből

A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.

Szépen fogy Matolcsy olcsó hitele

Élénkülést egyértelműen hozott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a vállalati hitelezésben, az érdeklődés ugyanis óriási, de abban is többé-kevésbé egyetértés van a pénzintézetek között, hogy növekedési hatása is lehet a programnak. Az InfoRádió több bankot is megkérdezett, hogy állnak a hitelkihelyezéssel.

Itt az MNB válasza: rugalmassá tették az inflációs célkövetést!

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?

2013.07.23 18:00 Rezsimváltás történt az MNB-ben?
2013.07.23 15:48 Matolcsy: Még nem végeztünk

Arculatot vált az MNB

Országos közvélemény kutatást végeztetett az MNB a jegybank jelenleg arculatára vonatkozóan, amiből az jött ki, a hét "pálcikából" álló emblémája nem közvetíti a jegybanki értékeket, a lakosság a jelenlegi logót összetévesztette más magyar és nemzetközi szervezetek hasonló emblémáival. Ezért új arculat készül, az új emblémát augusztus 20-án ismertetik. A megújulás költsége maximum 12 millió forint lehet az MNB közleménye szerint.

Rezsimváltás történt az MNB-ben?

Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.

Matolcsy: Még nem végeztünk

Stratégiai döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be kedd délutáni, kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Matolcsy György. A jegybankelnök azt mondta, hogy folytatódik a kamatcsökkentési sorozat, de változik a monetáris politika kerete. Előrevetítette: kisebb lépésekben (10 bázispontokkal) csökkenhet a jövőben a kamat. A forint eséssel reagált Matolcsy szavaira.

Fontosabb részletek

• Az eddigi kamatcsökkentéseket sikeresnek tartja a jegybankelnök
• Változik a jövõben a monetáris politika kerete, az EKB-hoz hasonlóan az MNB is elõretekintõ iránymutatást kíván adni 3 tényezõ alapján
• Kisebb lépésekben csökkenhet a kamat, mint az eddigi 25 bázispont. 10 bázispont lehet az új mérték
• Matolcsy György szerint még nem végzett a jegybank a kamatcsökkentéssel: 3-3,5%-ig is csökkenhet a kamat

Matolcsy beszél, esik a forint

Egész nap viszonylag stabilan tartotta magát a forint árfolyama, a 294,50-es szint körül billegett az euróval szemben. Aztán elkezdődött Matolcsy György sajtótájékoztatója, ahol több újítást is bejelentett a jegybankelnök. Ez lejtőre küldte a forintot.

Újra vágott az MNB - Már egy tucatnál járnak

Az egybehangzó piaci várakozásokkal összhangban mai ülésén is 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az 4%-ra, új történelmi minimum szintre olvadt. A mai lépés azt jelenti, hogy sorozatban már a tizenkettedik hónapban vágott ilyen ütemben az alapkamatból a jegybank.

Mit mondhat ma Matolcsy?

Feltehetően a kora nyáron látott jelentős magyar pénz- és tőkepiaci kilengések, illetve az azóta látott kamatpiaci várakozások vezettek odáig, hogy a mai kamatdöntő ülés után először tartson sajtótájékoztatót Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az viszont nem egyértelmű, hogy milyen üzenettel készül a piaci szereplők felé. Az alábbiakban két lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a délután elhangzó üzenetek tartalmával kapcsolatban.

Matolcsy holnap megtöri a csendet

"Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel sajtótájékoztatót tart kedden délután 15 órakor a Magyar Nemzeti Bank. A tájékoztatón részt vesz Matolcsy György jegybankelnök mellett Balog Ádám alelnök és Palotai Dániel ügyvezető igazgató is - olvasható az MNB meghívójában. Vagyis Matolcsy György holnap először tart kamatdöntéssel kapcsolatos tájékoztatót.

A magyar választóknak üzent Matolcsy

Nem a külföldi befektetőknek, hanem sokkal inkább a magyar választóknak igyekszik a kormány üzenni azzal, hogy idő előtt visszafizeti a 2008-ban felvett IMF-hitel fennmaradt részletét - vélik elemzők.

Matolcsy bezáratná az IMF-irodát (2.)

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A jegybankelnök - aki egyúttal a Valutaalap Kormányzótanácsának is tagja - ezzel kapcsolatban levelet küldött Christine Lagarde IMF-vezérnek, melyben lépését azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. Más országok példái alapján jellemző, hogy a hitelmegállapodás lezárását követően bezárják az IMF helyi irodáját (nincs szükség annyira intenzív kapcsolattartásra), ezt végső esetben a Valutaalap mondja ki.

Matolcsy: nincs vége a kamatcsökkentésnek!

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mai beszédében elmondta, hogy a jegybank egy kamatcsökkentési ciklust visz véghez aminek még nincs vége. "További teret látunk az újabb vágáshoz" - mondta az elnök, hozzátéve, hogy természetesen figyelnek a globális pénzügyi kockázatokra.

Varga olyan, mint Matolcsy

Klasszikus magyar unortodoxia - kommentálja Varga Mihály legújabb, szerdán benyújtott módosító javaslatait Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza. A szakértő úgy véli, hogy bár az állam a mai javaslatok ismeretében 100%-ban törleszti az önkormányzatoktól átvállalt adósságot a bankoknak, ám a másik kezével újabb teherrel sújtja a szektort, ami jogilag és technikailag nem szelektív csőd, ám szellemében mégis az.

Hamarosan megállhatnak Matolcsyék

Az elemzői várakozásoknak megfelelően, viszont a piaci árazásokkal szemben 25 bázisponttal vágta az alapkamatot kedden a monetáris tanács. A döntés után érkezett elemzői reakciók alapján nagyon úgy tűnik, hogy még egy csökkentés fog beleférni és 4% lehet az irányadó ráta alja.

Matolcsy lemondott a nagy ötletéről

A Magyar Nemzeti Bank hétfői közleményében tudatta, hogy mérlegelte a kéthetes jegybanki kötvény mellett és ellen szóló érveket és a vezetés úgy döntött, hogy megtartják a kötvényt. Korábban Matolcsy György jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB visszatérne a betéthez.

Nem ezzel hozza el a világvégét Matolcsy a bankoknak

Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.

Matolcsy szerint a kisebb bankok több kedvezményes forrást érdemelnek

A takarékszövetkezetek hitelpiaci szerepének esetleges növeléséről kérdezte Volner János országgyűlési képviselő Matolcsy Györgyöt. A válaszból kiderül, hogy takarékszövetkezetek és kisebb bankok is meghatározóvá válhatnak a KKV-k hitelezésében.

Matolcsy elmondta, miért olvad össze az MNB és a PSZÁF

A bankoknak jobban a körmére nézhetnek, a rendszerkockázatokat könnyebben kezelhetik, a monetáris politika hatékonyabb lehet az MNB és a PSZÁF összevonását követően - olvasható Matolcsy György jegybankelnök Volner János képviselőnek írt válaszleveléből.